Szorongás
a tehetetlenség tudatával összekötött félelem érzése, amely egészséges embernél is bekövetkezhetik megfelelő körülmények közt. A szorongó ember többnyire nyugtalan, feszült, képtelen koncentrálni és világosan gondolkodni, vagy alvászavarral küzd.



A szorongás többféle módon is megnyilvánulhat. De akár általános szorongásról, vagy fóbiáról (valamilyen konkrét dologtól való irracionális félelem), akár a pánikbetegségről (hirtelen feltámadó félelem) van szó, valamennyi szorongásos betegség fizikai tüneteket is produkál. Izomrángást, erős szívdobogást, hányingert, ráadásul a szorongás növeli a szívbetegség kockázatát.

Depresszió

A depresszió nagyon gyakori, bármikor megjelenhet egy ember életében. Minden életkorban és élethelyzetben kialakulhat. A depresszió (gátlás, szomorúság) mentális betegség, amely súlyosan megzavarja az ember érzelmi egyensúlyát, tartósan és lényegesen rontja az életminőséget (a munkaképességet és a személyes kapcsolatokat). A depresszió nagy szenvedés és szomorúság átélését jelenti. Ez a betegség befolyásolja a beteg étvágyát, alvását és általában az életről alkotott képét. A depresszió több, mint egy átmeneti rossz hangulat, nem is múló gyengeség, s nem olyan probléma, amely akaraterővel leküzdhető. Az ilyen betegek nem képesek egyszerűen „üstökön ragadni” és kihúzni magukat a depresszióból. Kezelés nélkül a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig is fennállnak. A kezelés azonban elérhető, és sok depressziós betegen segíthet.

Migrén

A migrén több, mint egy fejfájás. Ha valaki már átélt valódi migrénes rohamot, az tökéletesen tudja és érzi a különbséget. A migrénesek nagy százaléka tekinti magát abszolút cselekvőképtelennek a migrénes roham - mely kontrollálhatatlan - idején.  A tünetek változóak, de általában súlyosak: A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, esetleg hányással jár - a látászavar is gyakori, és az arc viszketése vagy zsibbadása, fény és hang érzékenység is előfordulhat. A migrénes ember sápadt is lehet és fázhat is. A leggyakoribb kiváltó tényezők: stressz, egyes szagok, menstruációs időszakok és időjárási frontok.

A jellemző tünetek (féloldali, lüktető, kínzó fejfájás, hányinger, hányás, fény- és zajérzékenység) mellett jellemző, hogy ezek nyugalomban enyhébbek, ha a beteg valamilyen tevékenységbe kezd, fokozódnak.
Egyes esetekben 10-30 perccel a fejfájás kezdete előtt úgynevezett „aura" jelzi a közelgő migrénes rohamot. Az aura alatt a betegek villódzó fényeket, színes cikkcakkos vonalakat látnak, egyes területek kiesnek a látótérből, ez akár féloldali (átmeneti) vakságig fokozódhat.

Pánikbetegség 

A világon mindenütt a nôk 5%-a, a férfiak 2%-a pánikbeteg, de a súlyos depressziósok 25%-át szintén érinti ez a betegség. A kórkép lényege a szorongásos roham, amelynek során a beteg nem kap levegôt, mellkasi fájdalmat érez, torkában érzi a szívét, pulzusa felgyorsul, halálfélelemmel küzd, gyakran fél a megôrüléstôl, reszket, remeg, verejtékezik, miközben többnyire szívinfarktustól retteg. A szorongásos roham gyakran következik be éjszaka (ami miatt a beteg elaludni nem mer), de bekövetkezhet bármelyik napszakban, akár egymást követôen több alkalommal is. A beteg állandó rettegésben él, félve a következô rohamtól, melynek következtében nem meri egyedül elhagyni otthonát, nem képes járműre szállni, sorban állni, liftbe belépni, hídon átmenni, stb. A betegek fele depressziós lesz, nem hiszi el, hogy valaha meggyógyulhat, rosszul alszik, nem képes kipihenni magát, rossz gondolatok gyötrik, jóllehet, fél a haláltól, mégis kísérti az öngyilkosság gondolata.

 

Kimerültség

A kimerültség az extrém fáradtság, kiszipolyozottság érzete. Ez gyakran párosul izomgyengeséggel, és nehézséget okozhat különböző feladatok elvégzésében. Nyílt titok, hogy a felnőttek, gyermekek és serdülők nagy hányada szenved a kimerültségtől. A kimerültség különböző tüneteit okozhatja betegség, stressz, túlhajszolt életvitel, hiányos alvás vagy egyszerűen a szükséges sporttevékenység hiánya.

A tünetek jelentkezése jellemző módon meghatározott időponthoz köthető. A fáradékonyságon kívül felismerhető még a tompa izomfájdalomról, a test több tájékán jelentkező, általános fájdalomról - ezekhez nem társul sem vörösödés, sem duzzanat. Sokan panaszkodnak még alvási nehézségre, bizonytalan fejfájásra, torokfájásra, nyirokcsomó-duzzadásra és/vagy enyhe lázra, amelynek hátterében gyulladás nem igazolható. Egyes tevékenységek után, melyeket a betegség előtt az érintett könnyedén elvégzett, a krónikus fáradtság akár 24 óráig is eltarthat. Fokozott fényérzékenység, átmeneti látótérkiesés, gondolkodásbeli vagy összpontosítási zavar szintén megfigyelhető.

Menedzserbetegség 

Manapság számos középkorú cégvezetőnél diagnosztizálható a menedzserbetegségnek nevezett testi-lelki tünetegyüttes. Nem véletlen, hiszen élettempójuk megszedi a maga emberáldozatát…

A menedzserbetegség a hosszan és folyamatosan tartó stressz hatására alakul ki. Eleinte állandó fáradékonysággal, ingerültséggel, az arra alkatilag hajlamos embereknél az agresszióig fokozódó viselkedészavarral kezdődik.
Később már olyan szervi problémák is jelentkezhetnek, mint szívpanasz, infarktusveszély, magas vérnyomás, agyérgörcs, gyomorpanasz, -hurut, -fekély.
A probléma elsősorban a multinacionális cégeknél vezető pozícióban lévő férfiakat érinti, de nőknél is előfordul, hiszen náluk is egyre divatosabbá válik a férfias életstílus. 

A Magatartás-tudományi Intézetben évek óta folyó kutatásokból kiderült, hogy a hazánkban élő emberek veszélyeztetettebbek a rendszerváltozás adta kapkodó, nem megfelelően kiépült társadalmi struktúrák, üzleti morál és üzleti szellem okán.

Egyrészt ezzel indokolható, hogy a statisztika európai viszonylatban a középkorú férfilakosságnál a közép-keleti régióban halálozási csúcsot mutat, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetén

   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
-----